Kellemes eszcájg csörgés, gyerekek nézik mi lesz a sütivel, a tévé megy.
- ki kér levest?
- Stip-stop a vadas, mondja a fater
Tárgyilagos hang: „hüvelyszárazság ellen…”
- A dióskifli az enyém
- A sörömet már megint nem hűtöttétek be.
Szolid férfihang: „Ja persze, a locsolója…”, (képen tűzoltó, amint a spricniből nem jön, aztán meg vastag sugárban…
- ..."és akkor én az asztalra csaptam, hogy azt már NEM!" (fater meséli mi volt a kirúgása előtti öt percben…)
Női hang tévéből: „többé nem gond a hüvelygomba…”
Nagyi: „ez már a híradó?”
Tévéhang lekapcs, csak a kép látszik: „nincs többé székrekedés…”
Anya felugrik, minden kikapcs, végre!
Vacsora.
Biztos rosszul idézem, de a lényeg kb. ez. Este 7 körül (nyolc korül?) csucsrajárnak a testnedvek, folyton ez megy a reklámblokkban. Szólni kéne már a kép/hang/reklám gazdáknak, hogy ne a vacsi közben nyomassák a végbélszorulás, hugyvezeték gyulladás stb. elleni hirdetéseket. Persze tudom, hogy hiába, a megrendelő, tulaj, reklámbevétgel… de ez már évek óta így megy: az ember egy jóízű falatot nem tud lenyelni bélpuffadás-elleni akármi vagy prosztata mentesítő gyorssegítség nélkül.