brand mánia

Aszongya Nyuli (ált.isk.) haverja, hogy ő nem jár Adidas (sport)cipőben, mert az szar, minimum Puma kell. Én még úgy tudtam, hogy a Puma-márka hanyatlik, de most kisült, hogy épp ellenkezőleg, feljön és már nem márka, hanem brand. De mással is így van. Sapkát vesz a haver, tegnap még NoFear-t kellett venni, most TheNorthFace-t (hegymászók szeretik). Feljebb a létrán: kocsiban Peugot-val lehet villogni, vagy Renault Lagunával - nehogy má Mercit, vagy Opelt vegyé, pláne ne Suzukit – (ez utóbbi proli profil.) Mert hogy amilyen a brand-ed olyan vagy.
Szóval: miközben az egyik oldalon Naomi Klein kisasszony nagyszerű kiáltványában (No Logo) minden brand és logo elleni szabadságharcra szólít fel, addig a láncolat másik végén őrjöng a brandmánia. Csak az számít, akin valamilyen brand cucc lóg, vagy benne ül.
A kopott nadrágba, szakma gerjesztette pénztelenségbe belefáradt szociológusok máris figyelik (market sociology) hogy mér lett olyan fontos a brand? Talán azért, mert mondjuk a Patek óra (netán: Hugo Boss ruci, Bulgari parfüm) megbízható, vagyis nem veszel bóvlit, és persze mindenki (aki ért hozzá) látja, hogy menő vagy (van pénzed, mert meg tudod fizetni az aranyárat a brand-hordozóért.).
Szóval a megbízhatóság. Mondjuk Karácsonykor shoppingolsz. (órát, tollat, bőrtáskát), - e műfajokban van egy millió, gagyi és szuper vegyesen. Eltévedsz? Nem, mert a brand-dal rendelkező tétel tuti tipp. Míg a többi két hét alatt elromlik, elázik az esőben, (s amivel jobb helyen megmosolyognak) addig a brand-cucc áll, mint a cövek, nem gagyi, tiszteletet parancsol stb.
De ezt az érvet csak a lelkiismereted megnyugtatására találták ki. Mer nem ez a lényeg. A lényeg ugyanis az, hogy lássék rajtad, nem vagy akárki. Ha Armani-ban jelensz meg, tudják (sejtik) hogy aranykártyádon sok pénz van, netán londoni bankodban is. Egyszerűbb persze elővillantani egy Rolex Oyster-t (25.000 dollárosat) – és minden világos.
Lehet. De ez sem biztos.
Merthogy pont eztet hamisítják a legtöbben, alig lehet megkülönböztetni az igazitól, tehát akinek van hozzá szeme azt is meg tudja téveszteni. Ezért aztán a brand-gyártók (és szociológusok) kitalálták, hogy Rolex csak Armanival és Vuitton-nal együtt ér, (vagy platina kártya és Rolex villantás együtt), - szóval két-három elem együttes szerepeltetése az igazi brand-hordozó logoja.
Így értünk el oda, hogy nemcsak az árucikknek van brandja és logoja, - de neked is, ha fel akarsz kapaszkodni a felső tízezerbe.
Amúgy lent a grundon, (földalattin, Dagályon, vagy húsüzletben) megteszi a Nike sapka, (vagy a Zippo gyújtó, ha elő szabad venni). Az is egy brand, s az is egy jel. Hogy nem vagy akárki. Ez a tömény demokrácia: nemcsak a Rolex/Amani viríthat, a bézból sapka is. Mi a különbség? (Csak az a pár milla, - egyébként u.a. demokratikusan…:))