szék és rabszolgaság
Az egyik hipermarket egyik – kozmetikai - pénztárában kérdem a nőt, hogy hol van a szék? (Korábban volt egy félseggnyi: 10 órás a munkaidő) Tulaj váltás volt, elvették: rontja a cég imázsát. És nem adják vissza? "Nem". Azért estére bedagad a lába, én se birnám ki fásli nélkül, meg egyáltalán.
„Örülök hogy van munkám.”
Ez van – mondom én. Nem vadkap, ez az igazi kap. Csak semmi csodálkozás….
„Örülök hogy van munkám.”
Ez van – mondom én. Nem vadkap, ez az igazi kap. Csak semmi csodálkozás….
2 Comments:
üdv,
mi a véleményed a "feltétel nélküli alapjövedelemről?" van róla film is, cikkek tárgyalják pro és kontra, utóbbira: "ha az embert ingyen eltartják, hozzászokik a semmittevéshez, miközben önbecsülése csökkenni fog, konzerválódik az alacsony iskolai végzettség és a munkától való elszokás." utóbbi években elég sokat foglalkoztál közgázzal, és a blog (e poszt is) - közvetve - kapcsolódik e témához.
tudom, ma divatos topic. Nem hiszek benne - kivihetetlen. Ebben adósság-hisztiben pláne (külföldön is - pl. a franciak nem hinném h vállalnák.) Én nem az önbecsülés stb. miatt nem hiszek benne, pusztán közgáz alapon
Post a Comment
<< Home