Saturday, October 29, 2011

szék és rabszolgaság

Az egyik hipermarket egyik – kozmetikai - pénztárában kérdem a nőt, hogy hol van a szék? (Korábban volt egy félseggnyi: 10 órás a munkaidő) Tulaj váltás volt, elvették: rontja a cég imázsát. És nem adják vissza? "Nem". Azért estére bedagad a lába, én se birnám ki fásli nélkül, meg egyáltalán.
„Örülök hogy van munkám.”

Ez van – mondom én. Nem vadkap, ez az igazi kap. Csak semmi csodálkozás….

2 Comments:

Anonymous feri said...

üdv,
mi a véleményed a "feltétel nélküli alapjövedelemről?" van róla film is, cikkek tárgyalják pro és kontra, utóbbira: "ha az embert ingyen eltartják, hozzászokik a semmittevéshez, miközben önbecsülése csökkenni fog, konzerválódik az alacsony iskolai végzettség és a munkától való elszokás." utóbbi években elég sokat foglalkoztál közgázzal, és a blog (e poszt is) - közvetve - kapcsolódik e témához.

Sun Oct 30, 07:08:00 PM 2011  
Blogger alma said...

tudom, ma divatos topic. Nem hiszek benne - kivihetetlen. Ebben adósság-hisztiben pláne (külföldön is - pl. a franciak nem hinném h vállalnák.) Én nem az önbecsülés stb. miatt nem hiszek benne, pusztán közgáz alapon

Mon Oct 31, 06:24:00 AM 2011  

Post a Comment

<< Home