Alföldi búcsúja (Nemzeti: Mephisto)

Az előadás kritikáját majd megírom másutt, most csak a búcsú hangulatról a Nemzetiben, a Mephisto előadásának végén. A fél órán át állva tapsoló közönségről, és némi finnyáskodásról. Tényleg hihetetlen volt, ahogy a közönség elbúcsúzott Alfölditől: a vastaps nem akart szűnni, már lejött a vasfüggöny is, már össze-vissza ugráltak a színészek, aztán a publikum elkezdett felállni és füttyültek, kiabáltak, és tapsoltak.

Mindenki ingujjban (kinn: 35 fok), amit csak azért említek, mert mellettem egy zakós – egyébként két méteres - manus. Nem tapsol. Az első rész végén se, most meg pláne nem. Nem tetszett neki ez a búcsú? vagy illetlennek tartotta a tüntetést? - nem tom, lényeg az, hogy csak fészkelődött. Aztán, mikor mindenki felállt kiment a nézőtérről. De gustibus non est disputandum, persze a hivatalosságnak se nagyon tetszett (miért ez a proteszt?). És ez az öltönyös óriás csak másolt…

De lehet, hogy csak rosszindulatú vagyok.