Saturday, May 25, 2013

Felfedezés: Sunset Park (Paul Auster, 2010)

Tudom, hogy másnak már rég megvan az író, ez a regénye viszont új, és nekem nagy élmény. Azzal nyit a regény, hogy a főszereplő egy olyan szektorban guberál (?) ahonnan kiköltöztek (hm) az ott lakók: a subprime válság után a bankok kilakoltatták a kamatokat, mortgage-t (jelzálok kötvény részleteit) fizetni nem tudókat, a kiürített házakat meg próbálták, de nem bírták eladni, a bank is betojt, a kizavart lakókat meg képzelheted.) Szóval ezekben a házakban guberál néhány kölyök, - ami illegális meló. Egyébként már az is döbbenet, hogy mi mindent hagynak hátra a „menekülők”… Miles, a főszereplő is itt kutatgat, de nem rabol, ahogy a többiek. Mert a többiek üzletelnek: ha találnak ezt-azt, ami még ér valamit – eladják. Miles nem vesz részt ebben a fosztogatás-szerű buliban. Azért tűnt fel nekem, mert ez a forclosure utáni állapot egészen friss seb a válság után állapotokban, és Auster máris lecsapott rá.

Story-keret: Miles azt hiszi, ő okozta tesója halálát, ezért elhagyja családját –önbüntetés (tiszta Dosztojevszkij). Ami izgi: beköltözik egy üres (halálra ítélt) kéróba a Sunset Park szélén, szerez társakat, és ott élnek. Van köztük egy csaj PhD-re készül (a Best Years of our Lives c.Wyler filmről). Pénz csak az ablakban – a vége rémes: jönnek a zsaruk, nem mesélem el.

Szóval nekem az az izgi az egészben, hogy mitől lőtt ki ilyen hatalmas tolóerővel az amerikai regény (egy sorozat nagymenő lett hirtelen: nemcsak Roth, meg DeLillo, vagy Franzen, Chabon, David Foster Wallace, meg a fura nevű Eugenides. Ez a produkció magasan a német vagy a francia regény felett hasít. Hihetetlen. És mindegyik más, és mernek társadalmi regényt (családregényt) írni, nem izgatja őket a posztmodern kánon – írnak és pompás, amit csinálnak. (Persze Chabon nekem nyelvileg még magas… - Telegraph Avenue, naon klassz, de a deficiencia miatt csak rágom, már hetek óta…) Egy-egy regényben feltűnik a Derrida-i dekonstrukció (divatja) – pl. Rothnál The Human Stain-ben (Szégyenfolt) – eléggé lenézik (passé, gondolom)

Szóval nagyon birom ezt a regényvilágot, fel kéne nőni hozzá (nekem).

0 Comments:

Post a Comment

<< Home