Szíria - polgárháború és új Közel-Kelet paradigma

Azért ez a szír felkelés és annak leverési kísérlete egy radikálisan más közel-kelet felállást sejtet. Schwarz-auf-weiss kiderült, hogy nincs olyan h iszlám, a szunni felkelők és az siita kormány, valamint mindkét oldalon vallási alapon felsorakozó arab államok (szunni oldalon: Szaudiak, Katar, szunnita oldalon: Irak) – szóval ez a felállás azt mutatja, hogy az arab világon belül valami egészen más ellentétek feszülnek, mint amiről a tévében vagy újságokban dumálnak. Mélyebb ez az ellentét, - vallási-fundamentálás - és most még ennél is jobban elmélyül (mert egymással háboruznak).


Hogy csak a két szembenálló nagyhatalmat említsem: a szunni Szaudiak és siita Irán meghatározóbb törésvonal lett, mint bármi korábban. Ez a mélyebb szembenállás (konfliktus) Izrael fenyegetettségére is kihat: egyfelől csökken az országra nehezedő nyomás, másfelől (ha az oroszok leszállítják a rakétákat Szíriának) nő a fenyegetettség.


A helyzet bonyolult: Zbignew Brzezinski pár hónapja úgy nyilatkozott hogy nem olyan egyszerű választani, hogy ti. kit támogasson az US, a felkelőket, vagy az Assad rezsimet. Amiből Amerikán belüli vita támadt, (McCain is beszállt: intervenció mellett…) – a vita nem dölt el, Obama kivár, de hogy egy új stratégiai tér nyílt meg, az igen valószínű. Ezzel az US helyzete is bonyodalmasabb lett. Legalább is a Közel-Keleten.

Pl. mit lép Törökország? Melyik oldalon lép be a konfliktusba és mennyire? Most épp ismét EU-ba akarják felvenni őket? Hozza magával ezt a szír háborút is? Mi lesz az orosz-izraeli viszonnyal? (Rakétaszállítás) Németország mit csinál?
Szóval gáz van.