Sunday, May 28, 2006

a tudásipar rabszolgái

Pár éve a Nike sportcipőket - jobb helyeken - nem illett venni. (Ld. Naomi Klein: No logo) Mert hogy embertelen munkafeltételek között gyártották - távol-keleten, gyerekmunka, éhbér, sweatshop-nak nevezett lyukakban. Lefutott, - vagy maradt, csak megunta a média? - most viszont valaki kitalálta, hogy ennek a rabszolga-munkának van már high tech változata: az indiai szoftver gyártó cégek két dolláros melósai. Az agy-bazárban - ez lenne India egy két városa - bármit megkapsz fillérekért, és jobban jársz, mintha X multitól vennéd. Nekik jó, mert nem halnak éhen. De innen nézve mégis csak kizsákmányolás, Cognitiv sweatshops-nak nevezik ma már ezeket a munkahelyeket, ahol tömegével ülnek a monitor előtt, napi tizenkét órában és boldogok, ha két dollárt keresnek.
Egyszer vissza fog ez ütni ám, ma még csak óriási profitot hoz, a rabszolgák ugyan már ma többet és jobban tudnak ha Nyugatra kerülnek, mint a helybéliek (amerikai diákok, mondjuk), még egy évtized és nagy ára lesz ennek. Nem rabszolga-lázadás lesz, hanem árforradalom. Ők vannak többségben és irtózatos ambicióval hajtanak, lenyelik a megalázó bérezést, a rabszolga-feltételeket, - egy darabig. Aztán megtanulják hogy kell invenciózusan, újat teremtve bedolgozni magukat a tudásiparba (ma csak rutin melókat visznek a rabszolgáknak...) Ha azt is tudják - övék a pálya. Pár piacot átvesznek, pár multit lenyomnak, és más lesz az ábra a centrum országokban. A periféria visszavág - egyszer. Gondolom én.

0 Comments:

Post a Comment

Links to this post:

Create a Link

<< Home