Emberismeret

Evie kutya (belga juhász) mániája a labdázás. Illetve, imád aportírozni, ahogy mondják. Készülök dobni, Evie előttem, feszülten figyel minden rezdülésre, - annyira,hogy ha netán sokat vacakolok, kiveszi a kezemből a labdát és elmegy vele pár lépést – ahol leül és megsértődik: nem így kell játszani. Szóval készülök hajítani, ám még mielőtt dobnám, Evie nekilódul: előre tudja, merre fog menni a labda. Ami számomra fantasztikus: szándékfelismerés. Igaz, mondják, a kutyák azt is megérzik, kiben mi lakik, micsodás (Lengyel József: Igéző c. kisregényében egyetlen célzás sincs arra, hogy akit kutyája nem szeret az csekista…) Mindegy, csodálom, hogy „belelát” fejembe. És nem lehet átverni. A mezőről, ahol játsszunk többfelé lehet hazamenni, ő azt is tudja melyik utat választom (vagy csak én tételezem fel, netán titkos jeleket is adok, hogy merre? – ki tudja. Szebb lenne, ha kitalálná…)