Vége a félévnek - csipetnyi szomoruság
Egyetem, a félév utolsó óráiban van valami csipetnyi szomorúság. Örül, persze, hogy örül mindenki, és mégis. Egy élő test halála, mikor utoljára törlöm le a táblát. A közepétől alakul izgalmasra a dolog. Lesznek kedvencek, megtanulom a neveiket, lesznek olyanok akikkel ritkán találkozom (eltévedtek, h ide jönnek?) és kialakul egy 8-12 fős csoport, akikkel összecsiszolódunk, akikkel nagyokat tudunk nevetni, mindenféléről lehet beszélni, - a hátsó padokban olykor szerelmek szövődnek - elszáll már a francba a szorongás. (Az enyém is, aztán - hajaj, visszajön...)
Jó együtt. Meg a vége felé élvezem igazán az órát - igaz készülök ezekre, plusz exhibicionizmus is dolgozik bennem, micsináljak. És amikor a legjobb, - egyszer csak vége. Nagy game az egész. Legyen poén, újdonság, - kitekintés a világ dolgaira - meg agyak mozgatása és persze simogatás. Nem mindig sikerül. Pláne egy gazd.fogalmak órán. De lehet. (Izzadok bele, keményen...) Szóval, sajnálom, hogy vége van. De ez csak magánügy, nem is tom, miért írom ide. Gondolom ez is exhibicionizmus. Mint ahogy az egész tanárkodás is az - színpadi tevékenység - mondom magam mentségére - performance, szereplés, tapsra is megy a dolog, meg improvizációra - és ha egy óra nem jól sikerül, egy hétig beteg vagyok.
Hát ilyen. Kár hogy vége. (a vizsga - már nem az én világom.)
Jó együtt. Meg a vége felé élvezem igazán az órát - igaz készülök ezekre, plusz exhibicionizmus is dolgozik bennem, micsináljak. És amikor a legjobb, - egyszer csak vége. Nagy game az egész. Legyen poén, újdonság, - kitekintés a világ dolgaira - meg agyak mozgatása és persze simogatás. Nem mindig sikerül. Pláne egy gazd.fogalmak órán. De lehet. (Izzadok bele, keményen...) Szóval, sajnálom, hogy vége van. De ez csak magánügy, nem is tom, miért írom ide. Gondolom ez is exhibicionizmus. Mint ahogy az egész tanárkodás is az - színpadi tevékenység - mondom magam mentségére - performance, szereplés, tapsra is megy a dolog, meg improvizációra - és ha egy óra nem jól sikerül, egy hétig beteg vagyok.
Hát ilyen. Kár hogy vége. (a vizsga - már nem az én világom.)
posted by alma at 5:16 PM
10 Comments:
Akkor most megnyugtatlak a tanárkodás nem exibili :P
R Bach " azt tanitod a legjobban amit neked magadnak kell leginkább megtanulnod "
"Tanitani emlékeztetni másokat hogy ök is tudják ugyanojan jól "
A tanulás folyanmata,érdeklödés - infomáció gyüjtés- elemzés kategorizálás gyüjtés - belsö térkép ujrarajzolása uj agyag elhelyezése- integrálás- ujterület ütköztetése a korábbi területekkel illeszkedés - elméletben (tanitás !)információgyüjtés alkalmazáshoz - külvilág felmérése
készség fejlesztés- alkalmazási proba :) tudás !
De még mennyire, hogy exhipi, olyan, mint az előadóművészet: a hallgató népséggel való kontaktushoz állandó produkció kell, azaz figyelni, mire reagálnak és ismételni (másképp, érdekesebben) ahol üveges szemeket látsz - szinpadon vagy és produkálod magad. A puszta információ - hütunalom lenne különben. A szellemes szöveg, a vonzó személyiség, a színészi telejsítmény teszi elevenné az információt, tudásanyagot. Ettől olyan izgalmas -nekem. Van aki csak felolvassa jegyzetét - a hallgatóság meg nyúlik-alszik-csókolozik, mert majd elájul az unalomtól...
vitatkoznék :P ez csak az eszköze annak ahogyan megvalósítod, de nem ezért tanitunk....
anonimus: hápersze hogy eszköz, - ám enélkül nagyon kevés megy át a hallgatóságba. Sztem. De lehet hogy az uncsi előadás a leghatékonyabb (altató)
Én is amondó vagyok, hogy a tanárkodás és a színészet között sok hasonlóság van. És nem gondolom, hogy ez csak puszta eszközként lenne meghatározható. Hiszen alapvetően mindkét szituáció játék, a tanári és a színházi előadás is. Tehát a hasonlatosság a kettő között lényegbeli. Mindkét szituációban egy játszó ember és a játékot figyelő emberek között születik meg a kapcsolat. És tanítást „játszani" és színházat játszani is többféle módon lehet. Hagyományosan, mereven előadás – közönség osztásban, de lehet beavató módszerrel is, stb. A státusztávolság is ettől függően alakulhat ki. Mindkettő tudatos felkészülést, tudatos megkomponálást kíván a játszó embertől (még performance esetében is szükséges bizonyos készségeket folyamatosan "ébren tartani" magában ), mert a játékot figyelő emberekre, a tanulóhallgatókra, a nézőkre akar hatni, méghozzá a lehető leghatékonyabb, a lehető legmeggyőzőbb, - és ha biztosra akar menni, no meg elég okos az illető, akkor - , a lehető legélvezetesebb módon. :)))
hu Malvina, ez nagyon jó. Tök igy van, - nem akartam irni a posztban, de az nálam külön készülést jelent, hogy "szinpadképes" legyen a produkció, ne csak információ-átadás hanem valami szugesztív élmény is legyen. Plusz: előadás közben állandóan kell figyelni a "közönség" reakcióit, az első lekapcsolódó szempárnál ujitani kell ("még egy lapáttal kell rátenni") komolynak és viccesnek lenni, poénkodni és mély dolgokat modani egyszerre - háááát ez nem megy mindig. Erre nekem egy nap rámegy az tuti.
kimaradt, Malvinának:
de nagyon jó érzés csinálni...
"de nagyon jó érzés csinálni..."
Hát, ez az! Ez a dolog sava-borsa! :))
akkor jóóóó
nem nem étetettek meg! ti a hogyant én a miért et irom az indittatás a tanaitása nem az exibici miatt van ... az más h amiatt élvezi vki
emelett mégis a tanulás része! a tanitás...
ma
Post a Comment
<< Home