Újranyit a Kaszinó!
„Tessék csak tessék. Úgy látszott végleg be kell csuknunk, de aztán kiderült, hogy csak átmeneti hiszti volt az egész. Tessék csak tessék, tegyék meg tétjeiket, páratlan lehetőségek…” - Mondják a Wall Streeten. Írja a Der Spiegel. Megjelentek a kilábalás első jelei, hát persze hogy a nagybankok kaszálnak elsőként: Goldman Sachs 3.2 milliárdos, JP Morgan 3.6 milliárdos nyereséggel zárt a negyedévet (három hónapot). Na jó - az igaszág kedvéért tegyük hozzá,hogy a Citi viszont nyolc milliárdot bukott ebben a negyedévben, de korábban se volt sikeres.
A Goldman Sachs viszont repül. És a jó munkának ismét megvan a jutalma: a bankok melyek a legtöbb állami pénzt kapták, hogy túléljék a krízést, ma ismét osztogatják a nagy bónuszokat (Goldman Sachs főnöke 67 millát).
A válság mélypontján – mondjuk 2009 januárjában – úgy látszott tényleg sikerül a pénzügyi architektúra főbb pontjain alakítani., Hogy be lehet vezetni valaminő reformot, - elkerülendő a következő nagy válságot. Ma már látszik, hogy néhány kozmetikai jellegű minimális változtatáson túl semmire sincs lehetőség: a bankok ellenállnak, a kongresszus óckodik, az adminisztráció gyenge. A Spiegel szerint már be is indult a „mérgező papírok” újrahasznosítása, tukmálják a kuncsaftokra a magas kockázatú, - fél éve még életveszélyesnek tartott értékpapírokat –és van is rá vevő, megindult a kaszinó: tessék csak tessék. A kormányzat nem tudta lábát betenni az ajtónyílásba, a szabályozás minimumát se tudta keresztülvinni. (Na jó, tudom, Obama adminisztrációnak van elég baja, EŰ-reform, Afganisztán, mindennek a hegyibe a béke-Nobelj, hogy csak egy párat említsek…)
Ez a hajó elment. Nagyon úgy látszik, hogy akkor, a válság rémületében kellett volna meglépni a kormányzati lépéseket, néhány pénzügyi formáció korlátozására, bizonyos értékpapír-fajták beszüntetésére, globális regulatív intézkedések bevezetésére. Csak hab lehetett volna a tortán, ha a főnökök jutalmazásában is lett volna valami sordino. (Képzavar, bocs…) De a jó pillanatot elszalasztották, ma már lehetetlenség bármilyen reformot átnyomni. Se Amerikában, se Európában.
Azért lehet örvendezni is: mert a bankok meglóduló profitja mutatja, hogy beindult a fellendülés – előbb a bankok, aztán a reálszféra, legutoljára a munkanélküliség csökkenése fog látszani – és lehet lélegzetet venni. De holnap is van nap, és nagyon úgy fest, hogy az elmulasztott reformok halmaza a következő válságnak ágyaz be. Ami persze nem holnap jön, de pár év múlva megérkezik a menetrendszerűvel.
A Goldman Sachs viszont repül. És a jó munkának ismét megvan a jutalma: a bankok melyek a legtöbb állami pénzt kapták, hogy túléljék a krízést, ma ismét osztogatják a nagy bónuszokat (Goldman Sachs főnöke 67 millát).
A válság mélypontján – mondjuk 2009 januárjában – úgy látszott tényleg sikerül a pénzügyi architektúra főbb pontjain alakítani., Hogy be lehet vezetni valaminő reformot, - elkerülendő a következő nagy válságot. Ma már látszik, hogy néhány kozmetikai jellegű minimális változtatáson túl semmire sincs lehetőség: a bankok ellenállnak, a kongresszus óckodik, az adminisztráció gyenge. A Spiegel szerint már be is indult a „mérgező papírok” újrahasznosítása, tukmálják a kuncsaftokra a magas kockázatú, - fél éve még életveszélyesnek tartott értékpapírokat –és van is rá vevő, megindult a kaszinó: tessék csak tessék. A kormányzat nem tudta lábát betenni az ajtónyílásba, a szabályozás minimumát se tudta keresztülvinni. (Na jó, tudom, Obama adminisztrációnak van elég baja, EŰ-reform, Afganisztán, mindennek a hegyibe a béke-Nobelj, hogy csak egy párat említsek…)
Ez a hajó elment. Nagyon úgy látszik, hogy akkor, a válság rémületében kellett volna meglépni a kormányzati lépéseket, néhány pénzügyi formáció korlátozására, bizonyos értékpapír-fajták beszüntetésére, globális regulatív intézkedések bevezetésére. Csak hab lehetett volna a tortán, ha a főnökök jutalmazásában is lett volna valami sordino. (Képzavar, bocs…) De a jó pillanatot elszalasztották, ma már lehetetlenség bármilyen reformot átnyomni. Se Amerikában, se Európában.
Azért lehet örvendezni is: mert a bankok meglóduló profitja mutatja, hogy beindult a fellendülés – előbb a bankok, aztán a reálszféra, legutoljára a munkanélküliség csökkenése fog látszani – és lehet lélegzetet venni. De holnap is van nap, és nagyon úgy fest, hogy az elmulasztott reformok halmaza a következő válságnak ágyaz be. Ami persze nem holnap jön, de pár év múlva megérkezik a menetrendszerűvel.
2 Comments:
"Azért lehet örvendezni is: mert a bankok meglóduló profitja mutatja, hogy beindult a fellendülés – előbb a bankok, aztán a reálszféra, legutoljára a munkanélküliség csökkenése fog látszani – és lehet lélegzetet venni."
- De csak kölcsönre! ::(((
korrigálnom kell a posztomat: a bankok fellendülése az un. asset bubble-hoz (árfolyamok emelkedéséhez, részvénypiac fellendüléséhez) vezetett, nem hatott a reálgazdaságra. Munkanélküliség nő, ipar stagnál - oda nem folyik pénz, (a bankok dolga lenne, oda is ereszteni némi zsozsót - hitelek még mindig befagyva - szóval a bankok magukkal játszanak, és ezen keresnek jó nagyot...
Post a Comment
<< Home