idődaráló

A daráló enyhe kifejezés. Frangepán. Kati csodanő volt az osztályban, - ráadásul grófnő!, (akkor: titokban), isibe sállal járt harminc fokban is, mert a nyaka minden reggelre ki volt harapva. Igaz, csak a második órára vette fel, hadd irigykedjünk. Suli után kocsi várta, messziről bámultuk (benne szólt a zene - beájultunk). Mondják, férje meghalt (nem a harapós vette el), nehezen él. Dzsoko (srác) volt a nagyvagány az osztályban, félévre már tele volt osztfő-i, meg igazgatói intőkkel, lejárt boxolni, és azt suttogták róla hogy Z. tanárnővel (csinos művtöris volt) jár (talán le is feküdt vele) Huuu, nagyon imponált. Bár nem hittük el, csak mikor a tanárnőt kirúgták. Dzsokót láttam a múltkor, bottal jár, igaz, peckesen. A művtöris nő egyszer még előkerült, egy forgatáson az operatőrrel hajtott, akkor is csinos volt, eszembe jutott Dzsokó, hogy milyen jó lehetett neki. (A nő rákban halt meg pár éve…)

Nem minden sztori ilyen depis, a daráló fordítva is müxik: az osztályban volt egy szürke egér (kislány, senki rá nem nézett, ő pedig "bocsánat hogy élek" figura volt…) Mit tesz isten, kiment, L.A.-ben sztárdivattervező lett. Hogy csinálta? Fingom nincs. Ja, és volt még egy csinos (csodaszép) tanárnő. Fogadásokat kötöttünk rá, hányszor dug egy héten, meg hogy van-e rajta bugyi - ilyen marha kamaszfantáziákban zsongtunk az óráján. Aztán az egyetemen megint találkoztam vele, ott is döglöttek érte a pasik. Pár éve vmi nagy díjat kapott Portugáliában. Mi meg - akkor - csak a seggét néztük...

Mekkora hülyék voltunk! Frangepán Katit, meg Dzsokót csodáltuk… Nagy-nagy tévedés volt. Ha csak kicsit is odafigyeltünk volna a csodaseggű tanárnőre, ma mi lennénk helekopterek.

De az is lement a darálón.