Monday, August 27, 2012

a kutya fél

a szélben. Be kellett csukni az ablakokat (pedig jó húvös idő érkezett) de a réseken fütyült az orkán. Evie kutya odabujt az ágyam mellé és nyüszitett, csak akkor hagyta abba, mikor simogattam. De még aludnom kellett volna (öt óra se volt) megint nyüszitett. Nem tom miért ilyen érzékeny. Ha bemegyek a fürdőszobába, áll a küszöbön (neki tilos bejönni) és nyüszit. Csak simogatva jó neki. Mit mondjak, engem is megviselt, hogy 20 fokkal lett hidegebb, kótyag van a fejembe, zsizsik, meg teljes kuszaság. Úgy látszik Evie-kutya is megszenvedi ezt a váltást - pedig a természet gyermeke (na jó, kicsit buheráltak rajta - tenyésztették...) Mondják, hogy ez a belga juhász annyira igényli a szeretetet, simogatást, hogy állandóan kell szeretgetni. De ez most nem az: most fél. Akárcsak a dörgés-villámlástól, olyankor felugrik az ágyra és remeg. (Nem fér be az ágy alá...) A legrosszabb a Szilveszter (durrogás, petárda stb.) meg az aug. 20. Ketten is kell simi-sámuelezni - csukott ablak, lehuzott redőny - de ő hallja és folyik a nyála félelmében. Aztán mikor vége van, mintha mi se történt volna, ugrál vagy alszik. De most nem is értem mitől lett ilyen szerencsétlenkedős. Ja, az igazi gazdija (lányom) elutazott, - ilyenkor fél, hogy a potszülők (nálunk van napköziben) is eltünnek. Voltak rossz tapasztalatai a tenyésztőnél...
Mint az emberek, el tudná mesélni, ha tudna beszélni, vagy mi tudnánk az ő nyelvén dumálni. Igy marad a nyüszítés óriási skálája - sokfélét tud kiadni magából. Igaz, van édes nyüszi is, mikor haverokkal találkozik, akár kerítés mögött is, nyüszit és oda kell menni, összedugják az orrukat és boldogok. Legalábbis ezt remélem.

0 Comments:

Post a Comment

Links to this post:

Create a Link

<< Home