Tuesday, April 20, 2010

Célkeresztben (behavioural targeting)

Ettől féltem. Nem is nagyon mentem bele. A Facebook címlistájának dúsításába – mondanám. Mert féltem, hogy áru leszek, nemcsak a nevem, hanem a teljes ID-m, olvasmány-listám, hogy milyen kajákat szeretek, milyen pizsamában alszom, ki volt a kedvesem és miért, Marhaság? Persze. És most itt van. A Facebook áttér a behavioural targetingre. (http://www.clickz.com/3626879) Aki ott szerepel, annak feltérképezik szokásait, vásárlási hajlandóságait, érdeklődési körét, pénztárcájának méretét (baráti networkje már rég be van darálva. Akkor mit még? Mindent – a személyest, az egyénit, a titkaidat. Hogy ez tök természetes, mert a Google is így csinálja. Naná, mert ezeket a listákkal lehet házalni a hirdetőknél: a segítségükkel a reklám halálpontosan talál célba. (Hm, - nem biztos, mondanám, ma már igencsak szkeptikusak vagyunk az ilyen „célközönség”, vagy reklámzabálás ügyben.)

És mégis. Nem elég, hogy az ember ID-je mindenféle adattömegben (bankkártya hol járt, mit vett, mikor és mennyiért), mit írt e-mailben kinek és miről, (ld. Echelon-system), a mobil cellakeresőjében már évekre visszamenően ott gyülekezel, mint adathalmaz – bár tagadják, ám néha kiderül, hogy hazudnak.) Most még ez a játéknak induló közösségi portál (vagy micsoda) is beszáll ebbe a kémkedési ügyletbe. Mert ez bizony kémkedés, hogy ne maradjon egyetlen fikarcnyi magánéleted se. (A maradékot te tálalod fel „én-blogodban”…)

Mondják, hogy majd sok bírálat fogja érni a Facebook-ot e fordulat miatt. (FT: 2010. április 19) A behatolás a privacy-ba, mert hogy ez már túlzás, meg hogy sok... Gondolom nagyon fogja őket érdekelni ez a kritika – a Facebook milliárdos cél lett közben – mindenek felett lebeg. Ha van eszed korlátozod magad és facebookozásod amennyire csak lehet. De úgyis hiába. A privacy már rég elveszett. A maradékhoz növessz egy pót-identitást, ami érvényes a cyberszférában, a magadét meg ásd el hat láb mélyen a földbe, kussolj róla, talán marad belőled magadnak – ismétlem: magadnak – valami. Mert látod: az önelvesztésre ma már iparágak szakosodnak (hozzásegítenek, ellopnak) árulnak, mint mosóport (igaziból ennél jóval értékesebb commodity-t, de commodity-t…)

Labels:

6 Comments:

Anonymous mkg said...

Így nyer a 21. században új értelmet, hogy "Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek.
Aktákba írják, miről álmodoztam, s azt is ki érti meg..."

csak most önként és dalolva magunktól megyünk bele, aztán azon kapjuk magunk, hogy minden "kartoték-adat"

Tue Apr 20, 09:56:00 PM 2010  
Blogger alma said...

ezt még JA se tudhatta...

Sat May 01, 03:29:00 PM 2010  
Blogger Malvina said...

Dalolni egyelőre mégcsak dalolhatunk közben , de az önkéntességgel bizony, már alapvetően más a helyzet. Ugyanis az már ma is igaz, hogy nem alanyai, hanem tárgyai vagyunk a minket körülvevő folyamatoknak. És akkor még belegondolni is rossz abba, hogy miként lehetnek, válhatnak személyiségekké azok a gyerekek, akik már eleve egy ilyen személytelen világba születnek bele. Mondanám, hogy nem jók a kilátások, de pontosabb, ha azt mondom - Büchner után szabadon-, nincsen hely ahonnan szabad kilátás nyílna.

Thu May 06, 06:13:00 PM 2010  
Blogger Malvina said...

Kapcsolódik.

http://bookline.blog.hu/2010/05/14/villanasok_lehetseges_e_elorejelezni_es_befolyasolni_az_emberek_viselkedeset_1

Sun May 16, 09:32:00 AM 2010  
Blogger alma said...

köszi, megnéztem ezt a posztot. Hááát... nekem saláta.

Tue May 18, 06:40:00 AM 2010  
Blogger Malvina said...

Nem csoda. :( Vegavilág van: se hal, se hús... csak saláta. :)

Tue Jun 29, 10:25:00 AM 2010  

Post a Comment

Links to this post:

Create a Link

<< Home