Thursday, April 01, 2010

Femnista szövegek

Ha mondjuk, a főnököm megszegi a „házinyúlra nem lövünk” alapszabályt és kikezd velem (tegyük fel nő vagyok) az számomra tuti csapda helyzet. Ha lerázom, nem veszek róla tudomást, elutasítom: kiszúr velem, valahogy bosszút áll, - jó vége nem lesz a dolognak. Ha belemegyek a játékba, még rosszabb, a cégnél elterjed, gáz lesz, egy idő után a főnök is megunja és akkor meg ezért rúg ki.
Nem feminista szöveg, de egy jó nő tényleg könnyen csapda helyzetbe kerülhet a dolgozóban. És nincs segítsék: kinek mondja el, ki tudna rajta segíteni. Na jó, ha a főnök nagyon nyomul és neki van lehetőség, állást változtat. De ma új állás? Ki-ki örül hogy van helye.
Csak úgy elgondoltam, milyen lehet. Hát ilyen.


folyt. (ugyanaz)…

A "gyengébb nem". Nagyon bírom ezt is. A csajszi cipeli az egyik gyereket (mert elfáradt, bőg, nem jön magától) a másik a kocsiban. A kocsi aljában a bevásárolt cucc egyik fel, a másik szatyorban lóg a csajszin. Fel akar szállni a buszra, - gyerekkocsival különben is nehéz – csak áll a jónép („minek kell ennyi gyereket szülni, ha nem bir velük…”) nem segítenek. Végre egy középkorú hölgy felkapja a kocsit, a csajszi fel tud szállni.

"Hogy bírja?" – kérdem a Batthyány téren, a végállomáson, miközben leveszem a másik gyereket a buszról. „Megszoktam, ilyenek.”

A gyengébb nem.

8 Comments:

Blogger Malvina said...

A la a "gyengébb nem" ...

... nekem gyakran a "gyengébb igen" -nel is bajom van! :))

Tue Apr 06, 12:43:00 PM 2010  
Anonymous Anonymous said...

Itt jártam álruhában. ( Sorge )

Fri Apr 16, 10:45:00 PM 2010  
Anonymous mkg said...

Első: van ilyen, meg biztos fordítva is, ha a főnök nő és ő nyomul, de még a munkahelyig se kell eljutni. Alá-fölé rendeltségi viszonyban bárhol meredek az ilyesmi. (A is "szép" ha kollokviumon egy tanár nyomul.)

Második: egyszer majdnem lelöktek a buszról, egy gyerek hasamban, másik a babakocsiban. Kint szakadt az eső. Utasok: mit képzelek, hogy ekkora helyet foglalok a buszban, csukjam össze a kocsit, gyereket tartsam kézben.. és különben is esőben miért nem maradtam otthon én otthon vagyok a gyerekkel. (Akár orvostól is jöhettem épp) Mondom ember az ott a babakocsinak kijelölt hely..
Sehogy nem bírtam, akkor rájöttem, hogy a jogsim nem dísz.
Következő alkalom (már autós) még mindig 1 gyerek hasamban, 1 az ülésben. Megálltam a sárgánál, hátulról belém jött ( gondolta ő átfér a piroson is), aztán addig üvöltött, hogy én vagyok a hibás, míg elhittem. Azt meg nem kérdezte, hogy asszonyom lett valami baja, vagy a gyereknek.(Szerencsére a biztosítós rendes volt.)
Végén inkább kiköltöztünk az agglomerációba.

Tue Apr 20, 10:18:00 PM 2010  
Anonymous Anonymous said...

Kedves Miklós!

Ezek a ,,feminista szövegek" (is) ugyanolyan jók, mint a Népszabiban írt szingli életmód- bemutatások. Azért kötöm össze a kettőt, mert sok egyedülálló nő (szingli) maga tehet a ,,csonka család" problémájáról, azzal, hogy a felnőtt lakosság 50 százalékának (ezek az elváltak) 70 százaléka a nők válókeresete által alakul így, azaz a nők lépnek ki a házasságból, és akkor nem gondolnak következmények nehézségeire. A munkahelyi férfi főnök- beosztott nő kapcsolat, ahogy írtad, valóban csapdahelyzet, erre nem is tudok mit mondani, ezen csak az segíthet, ha jobban állást lehet egy szép nőnek változtatni, de akkor is valószínű, hogy újabb mókuskerékbe kerül. Amit írtál, igen elgondolkoztató, miután a többi nő irigyli a szép nőket, (a munkahelyén is) és a női szolidaritás kritikus esetekben nem működik. Ahogy a társadalom szolidaritása sem működik eléggé az egyedülálló ,gyermekkel rendelkező nők esetében. A furcsa az, hogy én még például az általad felvetett szép nő csapdahelyzet problémára még nem olvastam egyetlen életszerű magyar novellát (lehet, hogy rossz a szemem), úgyhogy ezek szerint ezzel foglalkozni irodalmi művekben nálunk nem lehet valami elismerésre méltó, igazam van?

Paál Tamás

Fri Apr 30, 08:15:00 PM 2010  
Blogger alma said...

Anonymushoz:
miért nem szóltál be neki egyet... - rémes sztorik. Tele van velük az életünk.

Sat May 01, 03:27:00 PM 2010  
Blogger Malvina said...

Abból, hogy a válások miért és hogyan jutnak el addig a pontig, ahol és amikor bármelyikük beadja a válókeresetet, arra magából a tényből, hogy ezt a bürokratikus lépést többnyire a nők teszik meg, egyáltalán nem következik, hogy a válásokért ( pontosabban annak az állapotnak a kialakulásáért, ami elvezetett odáig) kizárólag a nők tehetnének.

Ami pedig a munkahelyi férfi-női csapdahelyzeteket illeti, azok bizony szorosabban összefüggnek az otthoni hasonló csapdahelyzetek meglétével, mintsem azt gondolnánk.

Thu May 06, 06:32:00 PM 2010  
Blogger alma said...

Malvina, hopppááá,
az otthoni csapdahelyzetek, - hm ha nem is fejted ki, sejtem mi lehet, (őrüleeeeet)

Mon May 24, 07:20:00 PM 2010  
Blogger Malvina said...

Az őrület főként abban áll hogy még mennyi időbe telhet, amíg valamiféle új egyensúlyi helyzet kialakulhat, ami végre már valóban paradigmaváltást jelenthetne. Akkor majd változhat a helyzet otthon és a munkahelyeken is. Én egyébként úgy gondolom, hogy ehhez előbb az emberről való gondolkodásunknak kéne radikálisan megváltoznia, addig csak ostoba szereposztási cirkuszolás az egész.

Mon Jun 07, 10:14:00 AM 2010  

Post a Comment

Links to this post:

Create a Link

<< Home