Thursday, December 08, 2011

"mert nőböl van..."

Szétdurranok, ha ezt a macho dumát hallom: nem érti, ami logikus, képtelen beparkolni, baja van a számokkal, - mert nőből van.
Főutcán, taxiban, másik sávba kéne átmenni, de csúcsforgalom van, nem engedik be a taxist. Végre egy kocsi megállítja az áradatot, beslisszanunk. „Nő volt, azok be szoktak engedni” – mondom. „Nők sohse engednek be, és nem is köszönik meg” "De látta, ez egy nő volt! "Nem érdekes, kivétel, képtelenek rá, mert nőből vannak.” Akkor is az előítélet győz, ha kiverik a szemét a tények. Feladtam.
Hát persze ez csak egy kis apróság 'a nő a konyhába való' halmazból. Meg a gyengébb nem. Látom szegényt, gyerekkocsit tól, másik klambó a nyakában lóg, cekker – még mi mindent nem akasztanak rá? Mellette az ura a nagyobbik gyerekkel – végül is elosztották a munkát.

Már egyszer felírtam ide valahová, hogy buszra gyerekkocsival felszállni képtelenség: nincs ember aki segítene („minek csinál annyi gyereket”) és elfordulnak. (Aztán nyiltakoznak, hogy „fogy a magyar…” Ugyanezek.) Egy kétgyerekesnek – óriás kocsival – segítettem tizenegyesen: felrakta az egyik gyereket, aztán – velem együtt - a kocsit – majd a másik gyerekkel a hóna alatt ő is felszállt A végállomáson, mikor utolsóként leszálltunk, megkérdeztem, hogy bírja ezt a mindennapos vesszőfutást, hogy inkább leszólják, de oda nem ugranának - „már megszoktam” – válaszolta, még csak nem is szomorúan.
Nőből van. Rémes. Itt vállalj gyereket.