Monday, January 28, 2013

Junot Diaz - új csillag?

Nagyon úgy néz ki, ő a következő nagymenő. Dominikai író, ma már az MIT-n tanít, túl van első nagy regényén. Az Így veszíted el őt c. novelláskötete 2012-ben jelent meg, jó sajtója lett. Engem is megfogott: Elsőre azt hittem, hogy itt csak kefélnek, keresztbe kasul, - az indító novellákban a pasik akárcsak unalomból is, de félrelépnek és persze azonnal lebuknak, a csajok meg rögvest otthagyják őket. Aztán derül fény a játék mögötti lényegre: a reménytelenségre. Ugyan az Államokban vagyunk, de dominikai (illegális) bevándorlók szubkultúrájában, lányok nem tudnak angolul, a legszarabb melót kapják ki (ha egyáltalán szóba állnak velük), őket erőszakolják meg legelőször és nyomorognak. Semmi kilátás, egyetlen „koksz” az életükben, hogy dugnak valakivel. Ahogy a cím sejteti, a novellák sora mind szakítással végződik, de a háttérben mindig ott az igazi rémség, a nyomor, amiből nem lehet kivergődni. Diaz feltehetően önéletrajzi elemekből is dolgozik, no meg a körötte volt világból  – anya-figura, bátyja (rákos) lpja az anyja pénzt, öccse titokban iskolakerülő, a családanyák spórolása, reszketés a gyerekekért.

Nekem a legmedöbbentőbb sztori az apa, aki kihozatja családját (feleséget, két gyereket) NY-ba, ahol egy szép, új lakóparkba költöznek. Igen ám, de az apa nem engedi ki a lakásból se mamát, se a gyerekeket. Egyszer kiszöknek, de a grundon játszókkal nem tudnak beszélni: nem értik egymást. A kéróban csak a tévé van, meg punnyadás és börtönélmény. A mama menekülne, de nem mer, fogalma sincs hogyan kell azt csinálni, még egy utcányit sem mer kimerészkedni a kéróból – elveszettnek érzi magát. Se barátnő, se rokon, se pénz, se repülőjegy – rémes. És ez a faszi még rendes, fillérenként spórolta össze a családegyesítést, csak fogalma sincs mi kell gyerekeinek. És egy mondat sejteti a szép környezet jövőjét: pár hónap múlva már csak latinók élnek ebben a lakóparkban, a fehérek elmenekülnek.) Doku-fikció. Junot Diaz nem véletlenül kapott Pulitzer díjat

Saturday, January 26, 2013

Evie kutya rejtelmei I.

Evie ugyan csak „napközis” nálunk, - délelőttől estig ejtőzik itt - mégis tele van rejtvénnyel. Pl. ha megszólal a kapucsengő üvölt, mint a sakál, de ha a gazdi jö, csöndben marad. Honnan tudja e mechanikus jelből, hogy ki csönget? Nagyobb rejtély, hogy a gazdi jövetelét kb. negyed órával korábban sejti, nyugtalan, nyüszít, rohan az ajtóhoz. És kisül, hogy tényleg a gazdi jött váratlanul. Ő tudta. Imád labdázni. Én eldobom, ő megkeresi és apportírozza. Sok irányba dobálom, hogy a játék ne legyen unalmas, de Evie az esetek 50%-ában előre tudja, hogy hová fogom hajítani a lasztit: szándékfelismerés, - pedig igyekszem nem jelezni sem szemmel, sem törzsfordítással, sem egyéb módon.


Persze tudom, hogy Evie nem csodakutya, épp ellenkezőleg. Lány, és minden szembejövő lánykutyára vicsorog, azok viszont – és ha netán az „ellenség” nincs pórázon, nagy gáz van, (menekíteni kell Evie-t mert bunyó lesz. Már voltam ilyen bunyó következményei miatt orvosnál…) Mondják, hogy a lányok ilyenek: vetélytársra ugranak… ezt a szabályt nem igen tudják a tulajok, elengedik a kutyust, aztán kész a balhé, vagy menekülök egy autó mögé a másik oldalra. Fiukkal barátkozik, messziről nyüszít, hogy oda szeretne menni. Van egy haverja, egy koros puli, odamegy, teszi magát (fejét a földre teszi, a lábai közé, táncol kicsit, megint fej-földre) de a pulit nem igen érdekli – túl van már az ilyesmin. De ha jön egy fickós haver, azzal jáccanak.

Labdázásból hazafelé húz, mint egy mozdony, (a napköziben ebéd várja), ám mikor a napokban jeges volt az út és én csak tyúklépésben mertem menni, ő is lelassított: empátia. Nem kellett rászólni – tudta, mi az ábra.

Tuesday, January 15, 2013

Skyfall - utánlövés (film)

Imádtam a 007-es sorozatot, mármint a korábbi darabokat. A Skyfall a legújabb, de nekem igencsak hiányzik a korábbiak bukéja. Először is nincs benne semmi az irónia, ami Roger Moornál és a többieknél finom ötvözetben jött le a képernyőről: volt üldözés, halálos veszély, hulla is – de csak lazán eleresztve, érezd, hogy itt játékos mesét mondanak, de azt is cinkos mosollyal prezentálják. Itt most minden halál komoly, meg hullaszag. Aztán a charme: Sean Connery meg Roger Moore szexis pasik voltak, nem csoda hogy ragadtak rájuk a lányok: itt, a Skyfallban nincs csajozás, Daniel Craig túl brutális ahhoz, hogy egy bombázó mellett lazuljon. Így aztán a sztoriból csak a vér, meg a pirotechnika marad. (Mellékesen azért kapsz valamit: Judi Dench aki istenit játszik, M-ként - persze utoljára, mert kiírták a sorozatból… A következőben már nem szerepelhet...)


Lehet hogy a rendezőnek (Sam Mendez) igaza van, nem élünk ironikus korban, mosolyogni lehet, csak ne gúnyosan, mert nincs mire… (Röhögni meg csak ritkán, ha egyáltalán.)

Viszont örvendezhetsz, hogy láthatod a legendás (régi) Aston Martint, mert bevetik – lőni is tud reflektorával, a végén sajnos felrobbantják. Ez a gép ki van írva a sorozatból.

Friday, January 11, 2013

Tanulékonyság (fegyenctelep)

Villamos, (6-os, Combino, Moszkva tér felé, Budán) - szóváltás, résztvevői (dramatis personae): középkorú, kalapos hölgy, és egy közepesen felszerelt homeless. Kalapos: „menjen már arrébb, olyan büdös, hogy az ember rosszul lesz.” Homeless: „ne lökdössön!”, Kalapos: „Maga tolakszik!” (emeltebb hangon): „Miért engedik az ilyeneket villamosra, ezeket fegyenctelepre kéne vinni.” (A homeless leszáll, a kalapos még magyarázkodik. A jónép - közönség - elfordítja fejét.)

Epizód - amiből nem is az alpári hang volt érdekes, hanem hogy milyen hamar átment a közbeszédbe a nyomorultakat kiközösítő duma. („Homelessek zavarják, a lakosságot a normális életvitelben”. ) Ennél fontosabb, hogy először hallottam a kifejezést: „fegyenctelep”. Hogy oda kell bezsuppolni őket. Suttogva, viccelődve, privátim már jött velem szembe ez a szögesdrótozás, de most kiabálva, nyilvános térben hirdetve - először. Csak imádkozni tudok, ne terjedjen, - mert terjedni fog, mert fűtik. (Spíró: Feleségverseny c. disztópiás regényében ez már valóság…)

Bennem: hideglelés, szégyenkezés stb.

Wednesday, January 09, 2013

Indigó

Rég láttam már ilyet, most sportorvosin jártam, persze fizetni kellett, ám a számlát 4 példányban töltötték ki, - indigóval. Hát végre találkozhattam régi ismerősemmel – már azt hittem, hogy ez a műfaj a számítógép korában kihalt – hasonlóan a gépírószalaghoz. De nem, itt még használják. Ami viszont fura: mér nem tudják számítógépre vinni a számlázást is, ahogy a háziorvosnál, vagy a szemorvosnál. Hát persze ha körülnézek egykor sokat látogatott intézményemben (Sportkórház) megértem: sok lepusztult épület, szomorú belső tér, pislogó neoncsövek, elhasznált gépek. De mégis: örülök, hogy ez az intézmény egyáltalán életben maradt, - emléxel, hogy ezt is fel akarták számolni (kórházleépítés címén)? Hogy miért? Fel nem foghatom: az összes válogatott ide jár, itt ápolják sérüléseiket, ide járnak kontrollra, pátyolgatják a világversenyre készülőket, még pszichológusuk is innen van – sorolhatnám. Egyáltalán: élsport elképzelhetetlen orvosi háttér nélkül - a teljesítmánysportban minden az utolsó lyukon fütyül a sportolónál, egy rossz mozdulás és törik, összeomlik, elszáll stb - ennek csak az állandó orvosi kontroll tud elébe menni. Egy szó mint száz: a Sportkorház megérdemelne egy kis (nagy) arcfelvarrást.


Akár indigóval is.

Friday, January 04, 2013

a hosszú ünnepek káros hatásáról

nem szeretem őket, pláne ha hosszúak. Az ingerszegény környezet kikészít. Bár lehet hogy csak azért firkálok ilyeneket, mert nem megy az írás és ettől idegbajos vagyok (nagyon), de sztem a kettő összefügg. 4 napos ünnepek (punnyadás, vagy kirándulás, mindegy) lelassítják az embert (engem), nem érzem, hogy valamit okvetlenül meg kellene írnom, aztán már azt se, hogy "te alma itt valami ketyeg..." Szar ügy, de majd kiírom magamat ebből a tespedésből, naon utálom.
gazdaságilag meg biztos hasznosak a hosszű ünnepek: amig alszanak az emberek addig se dől be forint, meg romlik a hitelképesség:) volt erről vicc, nem írom ide, biztos tudod.
jan 7.-éig ez így marad, aztán már pörög az élet ezerrel (harminccal... v mivel... mert pörgés az már rég nincsen ebben a gazdaságban.)