Tuesday, July 24, 2012

A fitnesz paradoxon

Az emberi testet az őskortól kemény munkára genetikázták, csak az elmúlt száz évben születtek tömeges kényelmi (nehéz munkákat kerülő) berendezések, kütyük, szerkók. Régen kurbliztad a kocsiban az ablaklehúzót, most gombnyomásra lemegy, nem kell erőlködnöd, régen lépcsőztél, ma lefelé is liften mész, (ha a fitnesz klub a tetőteraszon van, oda is liften mész, ott aztán csinálod a lépcső-gyakorlatokat – hülye vagy?), - nem ragozom, - elkényelmesedett a társadalom (mármint a középosztálytól felfelé). Nem mozog eleget, hízik, fogyózik, hízik, - ördögi kör. A mozgáshiány – egészségtelen, az emberi testet nem erre tervezték. A paradoxon másik tagja viszont az, hogy egyre hosszabb az élet, igaz hogy kövéren, de sokáig él a jónép.

A megoldás persze kézenfekvő: orvostudomány, gyógyszerek tömege, protézisek, implantátumok segítenek. Mondják, hogy a gyógyszer mellé mozogni is kell, - hány féle kampány indult már a mozgatásra? - de csak a nők tartják be a tanácsot. És persze rémesen nézünk ki hatvan felett (be kéne tiltani a nyilvános strandolást a sörhasú, lógó izmú fasziknak – gusztustalanok… Legalább vegyenek fel egy pólót.:) De nem ez van: sörhasúak emelgetik a poharat a strandbüfé pultjánál és közben folyton beszólnak a csodanőknek: „lapos mellű”, „rossz a segge”, „a lába fordítva van a seggébe dugva”, „nem irigylem a férjét” stb. Rémes. (és ők az örök túlélők… Sőt, sörhas mindig kap csajokat is, - how come?)

Lehet, hogy ha egyszer elkezd edzeni a társadalom, rövidebb lesz az élet? Na ne má…!

Tuesday, July 17, 2012

Dresden Dolls (punk duo), Szász János (filmrendező) - meg minden...

azért nem hittem volna, mikor először megsúgták, (egy kedves barátom, hogy pontos legyek) - hogy a DD "geheimtip", (azaz értők számára a jövő sztár (mini)együttese: ketten vannak Amanda Palmer és Brian Viglione, a dobos, bohóc, brecht-i master of ceremony man), szóval nem hittem volna, hogy egyszer Szász János forgat róla/vele filmet (2010). Nekem ugyan csak a Yes, Virginia c. CD-jük van meg, de a spiné (Amanda Palmer) fantasztikus (you tube-on láthatod a későbbi számokat is). Annyira nem szokványos, annyira nem ilyen, meg olyan, hanem abszolut eredeti jazz-pop-punk keverék (ha mondhatok ilyeket, mint tök laikus), ja és persze balhé-piroska (sok balhét kavart performanszain, de attól szürreális és spéci). Szóval Szász-nak - utólag nagy piros pont (biztos nem tart igényt rá..., de akkor is). Az Opium c. filmjét ugyan alig bírtam ki (de bennem volt a hiba...) a DD-connection viszont meglepett. Biztos van itt valami közös (titkos hasonlóság) Amanda Palmer és Csáth Géza (valamelyik rétege) között.

Nem tudom, csak most sejteni vélem. Azért nézd (hallgasd) meg egy két számukat, nem bánod meg.

Sunday, July 15, 2012

LIBOR-balhé: Párizsba mennék fűrészelni -

Mi lenne, ha a Párizsban őrzött etalon (méter) platinájából egy-két centit levágnék? - és attól kezdve mondjuk 98,2 cm lenne egy méter, aki nem hiszi, menjen el Párizsba és mérje utána a rühes coll-stockját, mérőkéjét, lézermércéjét stb. meg dobja a kukába és mérjen „korszerübb”, azaz Párizsban újra kalibrált mérőkével… Ezt a csalást ugy kell érteni kb. hogy pl. az eladó egy méterként fog eladni 98 centis selymet (akármit) két métert keres az ügyleten.

Példabeszéd vége. Helyettesítsd be a párizsi etalon-métert a LIBOR kamatlábra. Mert hogy azt akarom e metaforával mondani, hogy kb. ekkora világbalhét csinált a Barclay (et Co. – a legnagyobb bankok kavarása. (Hányan is voltak benne a LIBOR manipulálásában? – jelenleg öten, de  még megy a ködösítés.). A válság után pár évig alacsonyabbra, előtte magasabbre tették ezt a fajta alapkamatot, amit a világ számos (számtalan) bankja használ ETALONként a kamatok, derivatívok, határidős kötések, modellezések beárazásánál. Ha ez nem stimmel, millió ember (pár ezer bank) veszít (vagy nyer, ha beveszik a buliba). Pl. csak Amerikában egy millió háztulajdonos törlesztő-részletében okozott gázt, a származékos piacon most mérik fel a károkat. (Ld.HVG június14.)


Én csak azt csodálom, hogy egyelőre csak a Barclay főnöke (Bob Diamond) van bajban, meg néhány társa, gyanús volt (egy darabig a BoA-is sáros volt, de azt végülis kimosták…)

A válság óta állandó téma a fináncszféra megreformálása (toxikus papírok eltávolítása, bankfelügyelet jogkörének tágítása, re-regulálási folyamat beindítása). Azonban eddig a pénzszféra mindig vissza tudott lőni: „soha sem, nem engedünk, mi vagyunk a Janik!”. (Goldman Sachs CEO-ja dicsekedett: ők semmi mást, mint “doing God's work,”) És nem is engedtek – se az amcsi Kongresszusnak, se a Szenátusi vizsgáló bizottságnak, senkinek. (Na, jó, egy morzsányit – igen.)

Most azonban a kormányoknak ezt a LIBOR-botrányt fel kéne plankolni, mert újra kiderült, hogy a világot fenyegető “pénzügyi tömegpusztító fegyverek” vannak a pénzszféra kezében. (kifejezés a világ legjobb/legnagyobb befeketetőjétől, Warren Buffet-től.)

De hülye vagyok ám megint, sztem ugyanis a fináncszféra mágusai ezt is megússzák: mert övék a hatalom.



Pechünk van, - ismét.

Saturday, July 14, 2012

te hol tartod a lovad?

Unokám lovagol, - Balatonfelvidék, hatodik répában van a lovarda. Valami verseny lett volna, megkérték (és ő a kiscserkész igent is mondott) hogy „hogy ha már úgyis lemennek (mármint a család, meg az unoka - versenyezni - ) vinnének le egy nyerget is magukkal.” Egyikünk se ismerte a kérő férfit – az ő lánya is versenylovaglik, de a csajt se ismertük (unokám se) – a találka egy pestkörnyéki benzinkútnál (GPS: naon köszi) Audiból pasi, kezünkbe nyomja a nyerget (tele lett a csomagtartó, úristen hogy fogunk másnap ebbe pakolni? Merthogy megyünk nyaralni…), és köszike, húztak el.

Snitt.

Este pakolásnak már vége, készülünk lefeküdni, csöngetnek, jön az audis pasi (feleséggel) hogy ha már úgyis mennek, itt van még egy csomag (kobak, csizma, egyéb lózási felszerlési cikkek) ugye nem gond? Hát hogy lenne gond, mi hárman plusz egy kutya, plusz ki-ki csomagja… A rakodótér meg végtelen. „Áh, semmiség!” - morogtuk. (Sporttársaknak mindent...)

Szóval ez még el is fért volna a lecsóban, csak a társalgás. Az a bájos közvetlenség: „És Önök – kérdi a férfi – hol tartják a lovat?” – húúú, a szencségit, Ági (feleség) naon pipa lett: „unokám - ha épp nem vizsgázik, - délelőtt ganajozik a lovardában, ezért délután engedik ingyér lózni, tartani legfeljebb a palláson tudnánk…” Én is felkaptam a vizet: gazdagék cool csevegésén: Ön hol? netán viszi utánfutón? És mennyi volt (2 milla, 5 milla, mármint a ló) és Önök is 80ezerért tartják ottan.” (Havi legeltetés, futtatás, karbantartás stb.)

Na mindegy.

De őszintén: neked lenne pofád este 10 felé becsöngetni vadidegenékhez, hogy nesze itt van még egy cucc… És aztán bájosan ebeszélgetni a lovak (az élet) soráról.

Gazdagék konverzálnak. Persze azért lovagolni jó. Sőt. Csak a kapitalizmus mellékhatásaival van bajom.

Thursday, July 12, 2012

véletlen vadászat

Eddig, ha jól számoltam, kb. öt (na jó: négy) esetben történt olyan vadászbaleset, hogy a véletlenül elsült puska fejbe lőtte a vadásztársat. Nem csak úgy meglőtte, hanem eltalálta a koponyát és a haver meghalt. Na, most a vaddisznót tízből ötször (legalább) elvétik, akkor hogy bírják ilyen halálpontosan eltalálni a haver fejét – mondjuk – húsz méterről, rossz látási viszonyok között - véletlenül? Nem megy a fejembe (képzavar) – mert amúgy húsz méterre egy 15ször 20 cm-es táblát eltalálni elég nehéz (mondjuk sötétben és  kapáslövéssel.) Valami csodapuskájuk lehet, a skuló magától megtalálja a célpontot. (Már van ilyen, röhögni fogsz – igaz, nem vadász-kezekben és nem hazánkban.)

Monday, July 09, 2012

hogy ne legyen jó?

18+, mondanám. Mert, hogy kitört a vita: hogyan illik (kell),hogyan passzol jobban nőnek, ffi-nek? Mármint az aktus. A vita a  Shades of Gray (kb. a „szürkeség árnyalatai”) c. három kötetes könyv megjelenése kapcsán tört ki, Amerikában némileg enyhébb hevességgel (több résztvevővel), Európában (az isten tudja miért?) agresszívebben. Például, - a vitázók szerint - ha a dolog hátulról történik, az a nő alávetése (bealázása stb.), ha falnak nyomva, állva, akkor az a macsó őrjöngés esete, a nő megint pórul jár, tiltakozásra sincs lehetősége. A misszionárius póz elmegy (bár a másik tábor szerint unalmas). Namost itt nem a feministák vitáznak a macsókkal, hanem mindenki mindenkivel. Valamiért újra érdekes lett ez a „kézikönyv” – a hetvenes évek szexuális forradalma idején érthető volt, - de ma? És mégis. A vita egyik főtémája, hogy itt valakit valahogyan mindig bealáznak – férfit is, nehogy azt hidd, hogy azt nem… Persze a nőket a leginkább (azt értem…) Mintha már a világ elfelejtené hogy létezik (valahogy...) édes ölelés, 19.századi kifejezéssel örömszerzés. Nekem olyan ez, mintha az egész vita arról szólna, hogy hogyan ne legyen jó senkinek se - akár tényleg, akár büntudatilag, akár csak agyondumálva...

Á francot, kár ragoznom, mert a csuda se érti ezt a világot.

Saturday, July 07, 2012

a könyv, amivel jól bevásároltam...:)

Mert most éjjel nappal azon kell filóznom. (Johnathan Franzen: Corrections, 2002). A szerző ma már Nr. 1. Amerikában: Szabadság c. regényét magyarul is olvashatod, Obama elnök nyaralásra ezt a regényt vitte magával.

A Corrections más: Családregény, majdnem hagyományos forma, mégis modern épitmény. De nem is ez a lényeg. A midwest (american heartland) életformája. Három gyerek – az egyik filosz, tanár lesz az egyetemen, egy csaj rászáll, de mivel a srác tartja magát a PC (politically correct) kódhoz, - nem nyúl hozzá – feljelenti, hogy ki akart vele kezdeni: kirúgják (képmutató, szemét módon – védekezni sincs lehetősége. A csaj négyszemközt bevallja hogy csak tönkre akarta tenni, mert le se szarta.) . Második gyerek: bankár lesz, tele pénzzel, önző, mint egy állat, közben otthon papucs lesz – nem tudja kivédeni felesége szemét támadását (a nő mind a három gyerekét maga mellé állitja és együtt röhögnek a fateron, és bedumálják neki,hogy depressziós és hogy kezeltesse magát… Szép családi élet.). A harmadik gyerek egy lány (Denise) sok kaland után lesbi lesz, bár maga sem tudta magáról. Istenien főz, egy előkelő restaurantban főszakács – a NYT is ír róla, aztán kész: lefekszik főnöke feleségével az meg kirúgja.

Ja, és ott van a két öreg, látszólag róluk szól a sztori – velük indul és zárul a regény: az apa (Arzheimeres), - fénykorában a család terrorista diktátora, leugat mindenkit, önfejű, de dolgoz, mint állat (mérnök) - és a mama – a nagy amerikai mitosz, Enid. A végén - 500 oldal kinlódás után - nagyfater kórházba és meghal. Nagyi megkönnyebbül.

Nem is ez a poén, nem ezért kell törnöm a fejem a regényen. Hanem a regény alapzörején: az állandó finom hazudozáson, ahogyan élik becsületes hard working american életüket. A bankár fiú ellopja nagyapa találmányát és sok pénzt keres vele – jogos, mert a fater 5 rongyért oda adta volna a milliárdos cégnek, (a cégnek, ami simlis módon szerezte volna meg az öreg receptjét) - így legalább lett belőle valami pénz. Vagyis nem érzi, hogy lopott, csak jó fiú volt. Ugyanez: Nagyi kunyerál valami party drogot barátnőjétől, de letagadja, hogy ő sohse, és aki drogon van az szemét. Itt ebben a suburbben - mindenki nice s közben mindenki hazudozik. És olyan tragikus az egész – mert egyik sem él jól. Végül a filosz srác ápolja a nagyfatert – egy darabig, aztán lelécel az is. Senki se jó – ahogy az életben.

 Franzen kegyetlen regényt írt – bár sikere volt (díjakat kapott) azt róják fel neki,, hogy nincs egy szerethető figura a regényben. Ami nem igaz:ezek ilyenek és titkukat írta meg, a nem láthatót (a finom hazugság-háló szövését). Ugyanakkor a terrorista nagyfater rémesen szenved betegségében – víziói vannak, összetöri magát mert nem lát, tudja h vége (öngyilkos szeretne lenni) – de az se sikerül. Szemétdomb, ahová kerülünk. Nagyi igyekszik segíteni, de a lényegen nem is akar változtatni, hazudozik ő is: nem kell kórház, majd otthon pár gyógyszer és kész. Nem igaz, csak a kórház sokba kerül, nagyi meg fukar…

És persze Philadelphia – fele milliárdos és felhőkarcolós, másik fele ghetto és nyomor. Itt él a bankár fiu és felesége (aki utálja férjét, mert tudja hogy fűvel fával, különben is lesbi ő is.)

Szóval egy kicsit deprós a regény, de zseniális. A cím – Corrections – azt jelenti szerintem, hogy a végén mindenki „javít” valamit magán, vagy kifelé mutatott képén, netán életén. (Nagyi pl. azzal hogy felszabadul, a filosz gyerek azzal, hogy elmenekül halódó apjától és megnősül) A hazugságból egyik se jön ki – ott nincs correction, vagyis a cím - és a regény - végül is ironikus. Nincs javítás és javulás.

Friday, July 06, 2012

a cica a végét járja

Szomszédék fekete-fehér kandúrja. Szép, méretes állat, óriási szemekkel. Fénykorában háztetőn, balkonokon ugrált, - ritkán ment haza, de soha sem csavargott el. Most már csak lassan sétál, többnyire a kapu előtt fexik, látszólag csak napozik, de azt várja, hogy jöjjön valaki, aki beengedi. Korábban ukk-mukk-fukk felugrott a balkonra és bemászott a házba. Ma már nincs ereje. Kánikulában nem járkálnak a kapun, néha én szoktam lemenni és felcsöngetni valamelyik lakót, hogy engedje be (kapucsengővel).

(Másik szál a történetben, később találkoznak)

Az udvar felfelé hosszú és ott mindenféle fa meg bokor nő, dzsungel hogy ugy mondjam – rózsafák, orgonabokrok, … és legalább két rigópár lakik ott már évek óta a sűrűben. Este a ház legmagasabb pontján énekel az egyik, egész nap rohangásznak az avarban kajért. Aztán megjelent a fióka, repülni tanult – neki ház falának, majd némi ügyeskedés után talált egy párkányt, újra próbálta, megint fal és párkány, de már ügyesebben. Aztán elfáradt és leszállt a földre. Illetve leszállt volna: fél méterre földtől a kandúr elkapta és széttépte. (Pedig úgy látszott eddig, hogy már jártányi ereje se sincs.)

Aztán visszafeküdt a kapu elé, várva, hogy valaki beengedje. Ja, mondták, hogy ez a természet rendje - tápláléklánc - meg hogy a fenébe a természet romantikus (szentimentális) szemléletét, az erős megeszi a gyengét stb. (A cica tulsúlyos, rendes kaját kap - csak szeret vadászni: genetika.....:))

Elegem volt az ilyen sóderből, - tom, hogy általában így van. (Tigris és az antillop...) Ebben a cica esetben szemétség történt. A madár ott rohadt az udvaron, csak a nyakát tekerte ki a cica, Nem éhségből gyilkolt:) És különben is "hazudott" mikor sír szélén állóként akarta megjátszani magát-:).

 Megfogadtam, hogy ezt a gyilkost többé nem engedem be a kapun. Civilkurázsi:)