Monday, March 17, 2008

hazárdjátéktól a p.ü. rendszer válságáig

A nagybankok most kerültek csak igazán bele a slamasztikába. Pár hete még csak egy-egy nagyobb befulladt hitel leírásán csodálkoztunk, (az FT szerint összesen 180 milliárd dollárnyi volt a veszteség.) Ma már egész cégek – Carlyle Capital, meg bankok mennek tönkre – most pl. a Bear Stearns-t, amit az utolsó pillanatban mentett meg a Fed és J.P.Morgan. Mert ha nem így tesznek, jön a dominó-hatás: bukása magával ránt még egy pár nagybankot – és itt a világválság.
Vagyis: ma már ez az igazi probléma: hogyan lehet elkerülni a melt-down-t. Az a válság, miről Soros beszélt pár hónapja…(FT, január 22.)
Éveken át hiába dumáltak konzervatív közgazdászok, hogy a sok posztmodern pénzügyi eszköz, meg a csak hozamnövelésre kihegyezett pénzügyi cég teljesen elszáll a valóságtól. Minimális saját tőkére fantasztikus kölcsönöket vettek fel, majd az ingatlan (és egyéb) piacokon a saját pénz harminc-negyvenszeresével kockáztattak százmilliárdokat. A magas profit reményében a kölcsönt adó bankok szemet hunytak. Sőt: a hitel-torony építésének minden szabályozása elől elzárkóztak. Aztán kipukkadt a lufi, buknak sorban a nagy pénzintézetek. Amit évek óta jósolnak, bekövetkezni látszik: itt a válság, - a pénzügyi rendszer recseg-ropog. (Ma már arról cikkeznek, hogyan lehet elkerülni a meltdownt a pénzügyi rendszerben. Az ezer dolláros aranyár mindent elárul: menekül a befektető a safe heavenbe.
És persze minden összejön: égbe szökő élelmiszer és olajár, csökkenő dollár árfolyam, agresszív Távol-keleti (kínai és japán) pénzügyi ellenszél.
A Fed többször injekciózott százmilliárdokat a rendszerbe. (Utoljára március 11-én 200 milliárdot.) Egy-két napig javult a dolog, aztán romlott tovább: úgy látszik ez nem járható út. Ma már egy amerikai közgazdász (Nouriel Roubini, NY Univeristy) azt javasolná, (FAZ. márc. 17) hogy néhány nagybankot államosítsanak – talán az segít. És lehet hogy igaza van: a Bear Stearns-t a Fed „vette meg” – a nemzeti bank: az nem államosítás (piaci alapon…)
Ebben az egészben a legrosszabb a hisztéria, amit csak felerősít a média. És persze én se tudok semmit, csak be vagyok gazolva.
(majd még jövök a folytatással…)

Monday, March 03, 2008

arabok, kínaiak shoppingolnak - bankokat, ezt, azt...

Eddig a harcos iszlám nyomulását terror támadások és robbantások formájában képzeltük el. A mostani hitelválság során megjelent egy eleddig lebcsült veszély: az arab mega-tőke. Mikor a Citigroup bajba került, Abu Dabi SWF-ja (állami tőkealapja) 7.5 milliárd dollárral segítette ki. De szinte ezzel egy időben, ugyanezzel a lendülettel a Szingapúr-i állami alap 12 milliárddal jelentkezett a svájci UBS banknál. Amerikában másoknál - pl. Merryll Lynch-nél - is bevásároltak.
Nem semmi ám ez. Eddig csak azt tudtuk, hogy Kína halmozta fel a legnagyobb dollár-tartalékot, amivel Damoklesz kardjaként lebegett a nemzetközi tőkepiacok, és elsősorban Amerika pénzügyei felett. Az nem igen látszott hogy Abu Dabinak négyszer olyan vastag – 870 milliárd dolláros – alapja van. Ez a tőke most kezd mozdulni. Az Öböl menti milliárdosok shoppingolni indultak, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Pár éve, mikor Abu Dabi kikötőket akart venni Amerikában, még biztonsági okokból elhárították. Ezt a mostani banki részesedés vásárlást már hagyták (nem volt más megoldás) és ez precedens. Persze, nemcsak az arab tőke mozdult rá a kivásárlásai lehetőségre, Kína sem akar már zsarolni tartalékaival, inkább bevásárol ezt azt Amerikában. (Autógyárat, bankot, hajógyárat). Ugyanezt teszi Hong Kong és az oroszok is.
Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy a hitel válság talán nem fog akkora recessziót okozni, mint amivel fenyegetnek bennünket, de hogy a pénzpiacok radikálisan átrendeződnek az valószínű. Meg az is, hogy az iszlám másképp is tud meglepetéseket okozni. Mit mondjak: a posztmodern tőkepiaci eszközök hatékonyabbak, mint a szakállas terroristák.