Sunday, July 26, 2009

éljen az egypártrendszer...!

A szocik nem találják a féket a lejtőn, rohannak a 10 százalék alá, (úgy kell nekik, röhögés), a szadesz eltűnt, - még többen röhögnek – az mdf-et most nyírják keresztbe, (mi van?) – az van, hogy az se fog labdába rúgni. Ezek a pártok - értetlenek, balkezesek, hülyék, korruptak – mindegy, az a baj, hogy senki nem veszi észre, ha így megy, jövőre egypártrendszer születik. És abszulete demokratikusan meg lesz szavazva. (Hurrá, már rég láttuk…) Vagyis, hogy nem csak a szocik-szadesz-mdf buktáján lehet csak kárörülni, hanem a demokratikus felállás (többpártrendszer) felszámolásán is, ami viszont nem pártügy, - a nemzetet érinti.
Lehet, hogy nem így lesz, persze, hogy lehet, de lassan már el lehet kezdeni örvendezni, hogy eltűnik a demokratikus firlefranc, meg a pártoskodás.

Ironizálok, és ilyenkor farkasvakságba esem. De a pakliban azért csak-csak benne van ez a holnap is.

Thursday, July 23, 2009

Van aki beszélget a családjával?

Tele vannak az angolszász újságok egy 15 éves fiú tanácsaival. (Pl. itt, megitt) Egy befektetési banknál (ott volt protekciós nyári gyakorlaton), de hogy mégis teljen valahogy az idő, a média felelős azt mondta neki, hogy írja meg kortársai (gyerekek) médiaszokásait. A srác, (Matthew Robson) megírta: a tévé szar, nem twittereznek, olcsó mobilt használnak, csak PC-n szörfölnek, inkább játék-konzolon dolgoznak, és újságot sem olvas senki, marhaság az emil is, meg az a sok kütyü is. A pénz mozira kell. Feljegyzése körbejárja a világot…

Blaba - mondanám. ugyanis, ha a cég médiafőnöke SAJÁT gyerekét kérdezte volna akkor ugyanezt az eredményt kapta volna. De nem, ő a szomszéd gyerekével többet dumál, mint a sajátjával. (Nem ér rá sajáttal dumálni, a szomszéd gyerekkel is csak hivatali megbízásból beszélget…)

Nagy média-cécó lett a Robson-gyerek feljegyzéséből, pedig közhelyeket írt össze. (Nem is biztos, hogy pontos a diagnózis...) De nem is ez az igazi balhé. Hanem az, hogy ezek a főnökök – és egyéb executve-ok - semmit sem tudnak saját gyerekeikről. De ez utóbbi – hogy ti. családon belül nem beszélgetnek – nem szerepel a cikkekben. Pedig ez az igazán siralmas. (Életveszélyes) A többit elintézi a MorganStanley bank – valahogy, meg printed media, ami haldoklik ugye…

De azért az, hogy e korcsoportról ennyire nem tudnak semmit, az üzletileg is nagy bukta, hiszen milliókat adnak ki felmérésekre – melyekről most kiderült, hogy semmit sem érnek.…

Monday, July 20, 2009

Kukatörténet: mi lesz a kidobott kajákkal?

Az isiben a moslékos köpcös bácsi volt, vitte a moslékot a menzáról, gondolom disznóknak a telkére. Azóta – ha jól tudom – nem szabad moslékkal etetni a disznókat. Ám moslékot (élelmiszer szemetet) ma sokkal nagyobb arányban dobázunk ki, mint annak idején. Hová kerül? Nem tudom (mondják: feltöltik vele a talajt, a rajta termett növényeket holnapután vissza-kajáljuk…) vagy elégetik?
Mennyi kaját dob ki fejlett világ? Egy kutató (Tristram Stuart: Waste) utána ment, és félelmetes mennyiségre bukkant. Aszondja, hogy az etetési rendszer ilyen. Pl. jobban megéri a pékségnek egy kiló felesleget termelni (amit kidob) minthogy lemaradjon a szupermarket pótrendeléséről. Ott meg óránként cserélik a polcon lévő friss szendvicset, - és amit levesznek, az kidobják. Ám ez csak a felszín, ami látható. Háztartásokban ugyanez van – nálunk is – a szemét fele száraz kenyér, romlott felvágott, saláta fele, meg amit otthagy a gyerek, férj, – megy a kukába. De ez is apróság, mert nagyipari termelése még rosszabb: a kajagyárak, kórházak, meg a szállodák, éttermek, hajók élelmiszer-szemete mennyi lehet? Ne tudd meg.
Mindezt lehetett sejteni. A könyv – amiről az FT július 18-19ben tudósít - azt számolta ki, hogy a világon egy milliárdnyi éhező kajája megy a szemétbe. A rendszer zárt, hiába háborodsz fel, hiába erőlködsz – kuka-kaja nem jut el hozzájuk, nincs az a reform, ami oda tudná varázsolni a zsebükbe. (Kukázás még van stikába, de már a mi házunk is zárja a kukatárolót…) A legrémesebb az, hogy mindez megéri a termelőnek, megrendelőnek, fogyasztónak.
Szemétgazdaságtan ma feljövőben lévő kutatási ágazat (a szemétbusiness New Yorkban, harminc éve még maffia birodalom volt, most tanszékek foglalkoznak vele, igaz, más aspektusból…)
Kutatják, de mire mennek vele? Az éhezés nő. Közben meg fogynak a természeti források, egyszer majd – nem sokára – mi is elkezdünk spórolni a vajaskenyérrel.

Sunday, July 19, 2009

virtuális pénz -. valós hiány

Gazdasági órámon kérdem, ha a pénzpiacon adják veszi a pénzeket, (devizákat), akkor van-e most itt valaki aki eladna nekem 100 forintot 80-ért. Röhögés. Igen ám, de megaméretekben épp ilyen típusú csere történt a pü válságban. A cégek (emberek) igazi dollárt fizettek virtuális értékpapírokért (nyereség reményében, persze…) Mondjuk az AIG (biztosító, világ legnagyobbja) papírját vették 100-on (100 valós dollárért) aztán jött a mega-csőd, mára ez a száz dollár értékű részvény (CDS, vagy akármi) 1 dollárt ért.
Oké, - ez ma már közhely. De most az a befizetett valós 100 dollár (képletes összeg, vigyázat) hiányzik a gazdaságból, ahol most valós pénzekkel kéne előállni. Az „elégetett” virtuális pénz (bedőlt hitel-papírok) valós pénzhiányt okoztak. Szívás. A bankokat ugyan szanálták, de nem nagyon akarnak kölcsönözni (valós pénzt.)
Ez van.

Thursday, July 09, 2009

Médiamonopólium lesz?

Vásárhelyi Mária írta az ÉS-ben: a ballib akárki feladta a média-jelenlétet. A médiában – tévék piacán, elektronikus portálokon, - teljes az ellenzék palettája: minden az övék. A papír-újság piacán a Népszabi és Népszava, még áll, még van fórum. De ezeket a felületeket egyre kevesebben olvassák – mert úgy alakult, csak a média és az Internet számit. Minek következtében – mondja Vásárhelyi példát említve – ha felépül a Megyeri híd, akkor nem az a hír, hogy 20 év szünet után végre van egy csodálatos hidunk, hanem az a botrány, hogy nem fizették ki az alvállalkozókat. Ami ugyan rémes – de nem ártana arról is képekkel szólni, hogy végre van egy új ész szép hídunk.… Mert a jónép – a médiazabálok tömege – csak a botrány-hírt látja: Megyeri híd, - ja ahol nem fizettek… És – következteti Vásárhelyi – ezért a helyzetért a ballib politizálás a hibás: egyetlen tévécsatornát nem tudtak felépíteni, sorra hullott ki kezükből a rádió, az újság, és az internet portálokról azt se tudják mifán terem. Na ez utóbbi teszi életveszélyessé a helyzetet. Hogyan képzelte a ballib akárki, hogy a médipolitizálás korszakában, minimális médiabefolyást üzemeltessen? Hogyan jut el szava, kommunikációja a jónéphez? Hogyan lehet a baloldalnak sajtó, média nélkül az ellenzéki létre felkészülni? Olyan kussba lesz zárva hogy az röhely. És a ballib akárki önként ment és megy bele ebbe a helyzetbe. Az újságíró társadalom fele ott fog állni fórum, publikus lehetőség nélkül, írhatnak egymásnak e-maileket, meg blogokat és twittereket. Tömegmédia – nuku. Az ellenzék hatalmas tőkét tudott állitani a befolyása alatt működő média mögé. Miért képtelen a ballib akárki saját táborából tőkét szerkózni egy valamire való média-alkalmatosság mögé? A legtöbb ballib fórum anyagi erejének végén jár, krajcáros gondjaik vannak, még egy kis prés és kimúlik? Miért nem lehet tőkét verbuválni valamelyik fórum mögé. Hirdetési lehetőség lenne – ha jól ki lenne találva az a fórum. De ez mintha senkit sem érdekelne. Mint ahogy a holnapi, ellenzéki lét mifélesége sem érdekelne senkit. Vásárhelyi Mária veszélyes deficitre hívta fel a figyelmet. De – ahogy látom – szavainak alig lett visszhangja. Miért jó ez a balodalnak? A sok okos ember belelavírozta magát egy lehetetlen helyzetbe, de fel se tűnik neki, hogy pillanaton belül falhoz fog csapódni. Valahol a Hyde Park szindrómánál tartanak: majd kiállnak egy sarokra, és mondják a tutit, csak senki sem fogja hallani. Ja, és tetteiket senki se fogja látni – mert a spektákulum korszakában, csak az van, amit ezerszer megmutatnak a tévében. Nem fogják megmutatni. Tehát nem fognak létezni. Ballib akárki - van ébredés ebből a mákonyos álomból?

Labels: