nem megy a multikulti, Európa ujrakezdi

Vége az illúziónak, Berlinben, Párizsban csőd lett a multikultiból, talán még London tartja magát: egyébként beilleszkedés megtagadása, erőszak, ellenerőszak, balhék. Verik a tanárokat.
Berlinben a Rütli iskola volt az első, mely becsukta kapuit – a tanárok nem bírták tovább a napi erőszakot – gyerekek az udvaron, osztályban, könyvek, bútorok repültek az ablakon. Az iskola többségében török másod-harmadgenerációs török gyerekekkel. Aztán kiderült hogy más iskolákban is ez van, van olyan is, ahol a bevándorlók azzal dicsekednek, hogy puhára verik a németeket. Legutolsó: az igazgatónő szemére monoklit vert egy srác. Bokszoló. Török. Párizsban inkább utcán: ott is a beilleszkedés nem megy. Mert hogy nincs értelme, úgy sem kapnak munkát.
A németek még próbálkoznak. Speciális osztályok, sport és játék. A török gyerekek erre reagálnak. Egyébként nem érdekli őket az egész. Ha itt nem, akkor mennek a korán-iskolába, ott maguk között vannak, imám meg tömi a fejüket a Nyugat haláláról szóló dumával.
Nem megy ez. Hazaküldeni őket nem lehet, az iskola működésképtelen, évente kétszer-háromszor az utca is az. Módszer nincs, az előítéletek nőnek (mindkét oldalon.) Valószínű győz a radikális kitoloncolás-politika.
Hollandia: a legliberálisabb ország egy pillanat alatt fordult át idegen-ellenesbe. Pim Fortuyn volt az első – jobboldali politikus, fehér ölte meg. Hirsi Ali nevű afrikai nőt megfosztották állampolgárságától. Pedig nemcsak holland lett, hanem képviselő. Az afrikai nők elnyomását kritizálta, ő a szerzője a Submission c. filmnek. Különös, hogy rendezőjét, Theo van Gogh-ot egy iszlám-radikális ölte meg, azóta fordult a kocka: a közvélemény, kormány idegen ellenes lett – egy pillanat alatt. És most a kormány/közvélemény mind az iszlám terroristát mind Hirsi Alit – az áldozatot – elítéli. A nőt azért, mivel eltitkolta születési évszámát. – az új törvény segítségével egy nap alatt megfosztották állampolgárságától, most kimegy Amerikába az Enterprise Intézetbe. A belügyminiszter a haját tépi. De a közhangulaton már nem segít. Pár hónapja még 80%-os volt népszerűsége, ma már 50% alatti.
Még nincs vége a multikultinak. Sokan dolgoznak azon, hogy ne legyen vége – gazdasági érdek, társadalom önnevelése, a beilleszkedés hosszútávú programja épül Franciaországban – fű alatt: patron, rendőr, társadalmi munkás most kezd neki az eddig hanyagolt feladatnak: segíteni a banlieu-k lakóinak igazán franciává lenni. És másutt is – Németországban pl. ugyanez a feladvány: necsak a bevándorlókat szidják, hanem tegyenek valamit az integrációért – hatóságok, szomszédok, közvélemény – mindenki. Különben tényleg csak illúzió marad a multikulti.

a kicsik feljelentősdije - a nyelv árulkodik

Már-már bunyó van az udvaron, hallom, hogy azt mondja a mafla nagyobbik: „meg leszel mondva”. Biztos a kisebbik horrkodott, a mafla egy darabig szívósodott, aztán rohant feljelenteni. Az oviban. De ez a beszólás, meg felállás máshonnan is ismerős: a kicsik a nagyok tükörképei. De leginkább a nyelv árulkodik. Így élünk Figyú! - ez a mondat maga a csoda:
1) a „meg leszel mondva” csomagjában először is az van, hogy nem én jelentelek fel, hanem valami általános alany, majdnem tőlem függetlenül. Ugyanakkor a fenyegetés mégis csak tőlem ered, jobb lesz félned. 2) nem azt fújom be, amit csináltál, TE leszel „megmondva”. Úgy ahogy vagy. A fazonod. Ami rosszabb, mint ha azt dobnám fel, hogy elvettem a homokozóm… Ami abszurd ugyan, de a mondat erről szól. 3) Nem most megyek téged feldobni, hanem kivárok, - gondolom összecsinálod magad, - most csak szívatlak, hogy majd mindjárt, vagy kicsit később – őrület. 4) A mondat címzettje nem is a másik gyerek. Nem kettejük között hangzik el ez a fenyegetés: csak hallják mások, hogy én milyen hős vagyok, mikor majd befújom őt a tanító néninek, a főnöknek, az ügyosztálynak. 5) végül az egész – védekezés, (valahogy bekapott a krapek néhány taslit) – ezért hívom az óvó nénit, (bátyámat, a kirúgóembert) az majd jól bemos neked, vagyis itt kikaptam, de ha feljelentelek, le leszel nullázva. Amihez az tartozik, hogy a mafla nagyobbik érzi, hogy neki kellett volna győznie. De majd idegen segítséggel ez is megy: az erősebbnek győznie kell, akkor is, ha mafla, beszari. Egyébként csak hallják a többiek, jegyezzék meg, adják át. Mert én lám felszívtam magam. (mögöttem a Hatalom – az ovinéni) – Szóval: reszkessetek. (Nem reszketnek tőle még az oviban sem – ott még sok hős van ám – mert utálják az ilyen hörcsögöt és röhögnek rajta. Az ovinéni, ha van esze, nem száll be a buliba. De majd az is meg lesznek mondva. (Apuka megy az igazgató nénihez stb.)
Kis nyelvi csoda, - akinek a szájából folyik - rémes arc.
Van belőle elég (felnőtt kiadásban is.